Boncz Géza Humorista ,színész
Született:
1944. október 20. Nagybánya, Magyarország,
Elhunyt:
2000. október 21. Budapest, Magyarország
TV szerepei:
1983 - Telepohár
1983 - Szilveszter 1983. (MTV szilveszter)
1984 - Valahogy mindig lesz (MTV szilveszter)
1985 - Televáró
1985 - Szilveszter 1985. (MTV szilveszter)
1986 - Szeszélyes évszakok (Három öreg a szekéren)
1987 - Megengedett sebesség
1988 - Megengedett sebesség
1989 - Teletelep
1991 - Élő Hócipő
1995 - Nevetni kell, ennyi az egész
1996 - Zártosztály
1998 - Szatelit
Főbb művei:
Lemezek:
1987 - Boncz Géza: Rádiókabaré (szerzői lemez)
1989 - Boncz Géza: Betiltva!
1991 - Markos Nádas Boncz: Csak 18 éven felülieknek!
1992 - Aladdin és a Skodalámpa: 1-2.
1993 - Boncz Kabaré
1993 - Nádas Boncz: Szájról Szájba
1994 - Nádas Boncz: Ami a csövön kifér
1994 - Nádas Boncz: Ne tudd meg!
1995 - Markos Nádas Boncz: Még jó hogy bele nem léptünk!
1996 - Markos Nádas Boncz: Ez az utolsó...
1996 - Nádas Boncz: Az olimpia éve
1997 - Nádas Boncz Usztics: Felvonulók kérték - éljenmájusegy!
1997 - Boncz Géza: Kabarécsatorna 1-3. (szerzői lemezek)
2000 - BaBoNa - Bajor Boncz Nádas
VHS:
1992 - Markos Nádas Boncz
1997 - Nevetni kell, ennyi az egész!
1998 - Ki Mit Tud? - Markos Nádas Boncz
DVD:
2007 - Markos Nádas Boncz: Csődörből Vödörbe
Főbb művei:
Könyvei:
1999 - Boncz Géza: Az őrület határa
2000 - Boncz Géza - Nádas György: Fogjuk a hasunkat - Jókedvű szakácskönyv
2007 - Boncz Dániel: Ilyen a Boncz! - Történetek Boncz Gézáról
Életrajza:
1945 - A mai Romániában található Nagybányáról Szegedre telepítik át a Boncz családot
1961 - Rádió, -villamossági, -műszaki cikk eladó szakképesítést szerez.
1967 - A szegedi Kristály zenekar tagjaként a salgótarjáni könnyűzenei fesztiválon aranydiplomát szerez a Villon balladával. A dal szövegét Boncz Géza írta.
1970 - Gimnáziumi érettségi vizsgát tesz
1970 - A SOTE orvosi egyetem klubjának vezetője.
1974 - A Magyar Rádió I. Humorfesztiváljának harmadik helyezettje, ettől kezdve a Rádiókabaré rendszeres szereplője, írója haláláig.
1975 - Budapestre költözik
1980 - Házasságot köt Sándorfi Zsuzsannával
1981 - Megszületik első gyermeke Dániel
1982 - A II. Humorfesztiválon nyertes Markos-Nádas duóval megalakul a Markos-Nádas-Boncz trió
1983 - Megszületik második gyermeke Gábor
1983 - Fogarasi János zongoristával és Lehr Ferenccel magalakítja az Atléta Triót, ami elsősorban zenei paródiákat játszik
1987 - Megjelenik szerzői nagylemeze
1991 - A Markos-Nádas-Boncz: "Csak 18 éven felülieknek!" című nagylemez, aranylemez lesz
1992 - Az "Aladdin és a Skodalámpa" nevű humoristazenekar tagja
1992 - Nádas Györggyel vállal fellépéseket, több lemezt adnak ki közösen
1995 - A Markos-Nádas-Boncz: Még jó hogy bele nem léptünk c. lemez aranylemez lesz
2006 - Egykori szegedi lakhelyénél barátai emléktáblát avatnak fel
Összefoglaló
Azt mondják róla a barátai, hogy csak úgy szórta a poénjait, s adta mindenkinek, így aztán azok közkinccsé lettek, csak ő nem gazdagodott meg belőlük soha. 1974-ben tűnt fel, a Magyar Rádió I. Humorfesztiváljának harmadik helyezettjeként, és ettől kezdve a Rádiókabaré rendszeres szereplője, írója haláláig. Az abszurd, asszociatív humor hazai megteremtője és virtuóz művelője. Szójátékai, szótömörítései pillanatok alatt elterjedtek széles körben, afféle városi folklór jelleget öltve. Humorának ősereje, és kifogyhatatlan forrása találkozott a II. Humorfesztiválon nyertes Markos-Nádas duó komédiázó kedvével, és a magyar kabaré újkori históriájának egy fejezetét jelentő korszakot nyitnak, amikor 1982-ben megalakul a Markos-Nádas-Boncz trió. Innentől kezdve majd húsz éven át ők hárman, és a hozzájuk kapcsolódó kollégák jelentik a hazai kabaré felső fokát, a népszerűség terén. A rádió és a tévécsatornák fő műsorszámai. Afféle modernkori "commedia d'el arte"-ét varázsolnak ők a közönség elé, a szüntelen rögtönzéseikkel, egymás helyzetbe hozásával, tegyük hozzá: a közönség veszi is a lapot. És mindenkori néző együtt fuldoklik a röhögéstől, a nekik háttal álló Markossal, akinek csak a piros füle árulja csak el, hogy a publikum szeme láttára lezajló előbbi események - finoman szólva semmilyen forgatókönyvben sem szerepelnek. Aztán egy nap mindhárman ráébrednek, megváltozik minden körülöttük, leginkább a kor. A politika átveszi a közélet és a hétköznapi élet, szinte teljes sávszélességét. A könnyű műfaj általuk képviselt vonala, az egyik oldalnak túl könnyű, a másiknak meg nem annyira célzottan politikai ízű. Mesterségesen kikerülnek az "érdeklődés" homlokteréből - miközben hang és képfelvételeik rekordokat döntögetnek az üzletekben - lekerülnek a tévécsatornák főhelyéről, a kabaré egyéb szereplőivel együtt. A nap mint nap együtt töltött húsz esztendő is terheli a hármast, és a szorító külső körülmények is közrejátszanak abban, hogy a trió kimondva kimondatlanul felbomlik, és külön utakon járnak azóta is. Mindenki reménykedik, mint egykor a Hofi-Koós duó felbomlásakor, hogy ismét összeáll a nagy hármas, de Boncz Géza egy váratlan csattanóként kilép a földi életből. Léte, lénye, személye vízbe dobott kőként még sokáig hullámzik itt nekünk a parton ülőknek. Markost, vagy Nádast hallgatva tulajdonképpen nem is halt meg ő, csak elutazott messzebbre a marhája, addig meg míg visszaér elmesélünk róla néhány történetet...
Ilyen sorok sem azelőtt, sem azóta nem íródtak le: - "Terihegy. Illatfelhő. A kölni járat megérkezik... A hangulat és Sándor rózsás. A vadász sem találja a kijáratot. Ajtóvadászat...stb"
Mozaikok Boncz Géza életéből
Részleteket olvashatnak Boncz Dániel 2007-ben megjelent, édesapjáról szóló kötetéből, amelyet ajánlunk a nyájas olvasók figyelmébe. (weboldalunkon keresztül is megvásárolható)
A színészkönyvtár oldalán található Boncz Géza bibliográfiát, Boncz Dániel állította össze.
Milyen a Boncz? Vajon mit válaszolna erre Boncz Géza, aki lassan már 7 éve a felhők felett szórakoztatja az ottani nagyérdeműt? Kedves, vidám és szomorú történeteket olvashatunk róla - pont olyanokat, amilyen Ő volt - 197 oldalon, fotókkal illusztrálva. Elolvashatjuk írásait, dalszövegeit, álhíreit és talán választ is kapunk a kérdésre.
Farkasházy Tivadar
1974-ben, a Humorfesztivál első fordulója után, már asszisztensként dolgoztam a rádióban. Az első forduló után Géza nem jutott tovább, a zsűriben lévő Tabi László és Kellér Dezső - stílszerűen fogalmazva - nem nagyon szúrták ezt a dumát. Nyilas Jancsi -akivel azóta is együtt dolgozom- viszont folyton rágta Gézáért Marton fülét, ezért azt üzent neki a Frici, hogy küldjön írást a második fordulóra is. Géza szokása szerint az utolsó pillanatban küldte be az anyagot, amikor már próbáltuk a többit. Ekkorra a színészeknek kezdett elege lenni a többnyire dilettáns írásokból, és úgy érezték, hogy eddigi sikereiket kockáztatják velük. Bodrogi Gyulának kellett felolvasni szegény Tormai Laci "A konzervek beszélgetnek" című írását, amire nagyon fintorgott. Mire Marton, hogy mentse a helyzetet, azt mondta:
- Á, ez nem is a tied! A Bán Zoli, vagy a Nyilas biztos összecserélte!
Elszedte, és az asztal alatt kiszedte a borítékból Boncz frissen érkezett levelét.
- Ez a tied!
Vagyis úgy adta oda a Bodroginak, hogy meg se tudta nézni. Gyula elkezdte olvasni, a mindnyájunknak ismeretlen szöveget. Mivel a Boncz ízére nem lehet elsőre rátalálni, az első mondatoknál jelezte enyhe undorát. Aztán a negyedik mondat tájékán rájött arra, hogy nem egyszerű szóviccekről van szó, hanem ennek belső logikája van, így előbb elismerően bólintott, majd egyre lelkesebbé vált. Abban a pillanatban eldőlt a Géza sorsa. Nagyon sokat köszönhetett Martonnak ezért a hazardírozásért, és Bodroginak is, aki azonnal ráérzett a stílusára. A Humorfesztiválon mi hárman -a Sinkóval- lettünk elsők, és akkor készült is rólunk egy fotó -máig ez a kedvencem-, a Nemzeti Múzeum kertjében, három ember síremléke előtt. Mi előttük állunk, és igencsak hasonlítunk a mögöttünk lévőkre. Nap, mint nap egyre nagyobb döbbenettel veszem tudomásul, hogy kicsit a saját síremlékünk elé álltunk, legalább is, ami Gézát illeti. Hihetetlenül hiányzik.
Egyszer Szoboszlóról rohantunk Debrecenbe, Daciát vezettem, aminek az egyetlen extrája az a papundekli volt, amit a porlasztó lefagyása ellen kellett a hűtőrácsra rakni. Ettől viszont azonnal túlmelegedett. Viszont választani lehetett, hogy lefagy a porlasztó, vagy felforr a víz. A sokadik megállás után idegesen bepattantam az autóba, és próbáltam beindítani. Nem sikerült. Csönd, egy szót nem szólt a Géza. Olyan furcsa volt az egész, mivel a slusszkulcsot sehogy sem sikerült bedugnom a lyukba. Mire Géza végre valahára megszólalt:
- Próbáld meg egy sorral előrébb!
A fellépések iránti utálatot is tőle tanultam meg, mert eleinte azt hittem, hogy bejárjuk majd az egész országot, szép élményekben lesz részünk, érdekes emberekkel fogunk megismerkedni. Ehelyett lepusztult kultúrházaknak a hihetetlen állapotú öltözői vártak ránk. Egyszer Hévízre mentünk, aznap futották a galoppon a Nemzeti-díjat, de három fellépést ígértek. Ez menet közben már kettőre változott, és mire megérkeztünk, egy lett. Szóval már eleve elegem volt az egészből. Ráadásul rettenetesen esett az eső, mi meg nem tudtuk, hogy melyik SZOT-üdülőbe kell mennünk. Az egyikhez érve Gézát küldtük be, aki még a szokottnál is szomorúbban jött vissza.
- Nem ez az épület?
- Nem, de nem ez a probléma.
- Hát micsoda?
- Nem Hévíz, Hajdúszoboszló.
Lehr Ferenc
Volkswagen Bogaram volt, az M7-esen mentünk. Elég jól ment a kocsi, és véletlenül lehagytunk egy Mercedest. Az bepipult, és elhúzott mellettünk. Na, akkor én is felgyorsítottam, és a gyorsulás ideje alatt Géza letolta a nadrágját, megfordult a hatalmas testével, és a fél szélvédő tele volt az ellapuló seggével, és így húztunk el mellette. Majd átintettünk: Hello!
Mentük egyszer le valahová, és két csaj áll az út szélén. Fölvettük őket,
