HOFI GÉZA Élete és Munkássága

A hofiklub.blogspot.hu engedélyével:

Hofi Géza Élete és Munkássága ( 1936-2002)

Hofi Géza (eredeti nevén Hoffmann Géza) (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színész, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett.

Nagyapja, Hoffmann János negyven évig volt bíró Rácalmáson, ahol édesapja is született. Kritikai képességét apjától (Hoffmann Lajos, a Budapesti Dohánybeváltó üzem csoportvezetője), zeneszeretetét anyjától (Szabó Magdolna, a Budapesti Konzervgyár Sterillé üzemében művezető) származtatja. Hoffmann Géza érettségi után sikertelenül jelentkezett a színművészeti főiskolára. Később kőbányai porcelángyári munkásként iratkozott be Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, ahol többek között Sas József, Sztankay István voltak társai. Emellett a kőbányai téglagyár Jászai András vezetette színjátszó csoportjában játszott.

Öt évig dolgozott gyári munkásként, míg a tehetségére felfigyelő Szendrő József 1960 szeptemberében a debreceni Csokonai Színházhoz szerződtette. Itt az előadások után a szerepeket barátaival rendszeresen parodizálta, melynek sikerén felbuzdulva 1963-ban visszaköltözött Budapestre, és immár Hofi Gézaként az Országos Rendező Irodától kapott működési engedéllyel fellépéseket vállalt az egész országban.

1968-ban, a Magyar Rádió szilveszteri műsorában elhangzott táncdalfesztivál-paródiájával vált közismertté. 1969-ben a Komlós János által vezetett Mikroszkóp Színpadhoz szerződött, amelynek 1982-ig volt tagja. Estjei hangfelvételen jelentek meg, sokuk aranylemez lett. Kovács Katival és Koós Jánossal elkészítette 1976-ban a Kell néha egy kis csavargás c. zenés rádiójáték és 1979-ben animációs zenés filmje, a Megalkuvó macskák is óriási siker volt. Ők hárman voltak a zenés paródia műfaj első triója. Állandó szerző társai: Malek Miklós, Szenes Iván.

1983-ban Ádám Ottó szerződtette a Madách Kamara Színházhoz, ahol saját szövegével és dramaturgiájával állt a közönség elé. A Hofélia c. önálló estjét ötszázszor játszotta sikerrel, 1987 októberétől az Élelem bére c. estjét ennél is többször. Hofi a rendszerváltozás után is töretlen sikerrel lépett fel, műsorainak hangvétele, stílusa, egyéni humora alapvetően nem változott. Átesett egy szívinfarktuson, szemműtéten, s csak 2002 februárjában tért vissza a színpadra, ahol még két hónapot játszott haláláig, nagy sikerrel. Síremléke a Farkasréti temetőben található.

A Rádiókabaré szilvesztereinek állandó sztárja volt. Egyik legmaradandóbb sikerét egy táncdal, az általa énekelt Lazítani hozta.

Éles politikai kritikái miatt megfigyelték, erre előadásain gyakran utalt („Pulóveredet mi nyomta ki? Az akasztó vagy a váll-lap?” – Hofi Géza Hofélia c. műsorából) – a rendszerváltás előtt tevékenységéről a csehszlovák kommunista titkosszolgálat is jelentett.

2007. július 15-ről 16-ra virradóan megrongálták Farkasréti temetőben lévő sírját. A tettes ellopta a sírt díszítő bronzszobrokat, (melyek a humorista életútját szimbolizálták) úgymint a bakancsot, palástot és a babérkoszorút. 2007. november 2-án átadták a felújított síremléket, melyen a szimbólumok immár kőből faragva láthatók.

Hanglemezek

Hofi (Első menet) (1970)

Második menet (1972)

Hofisszeusz (1973)

Akácos út… (1976)

Szabhatjuk (1978)

Te, figyelj haver! (1980)

Hús-mentes áru (1982)

Piál a föld (1985)

Hegedűs a háztetőn – Válogatás

Hofélia I. – II. (1987)

Kell néha egy kis csavargás / Próbálj meg lazítani! (1989, 2002 / 1996). Közös lemez Kovács Katival és Koós Jánossal

Hordót a bornak! (1990)

Szíveslátás (1991)

Pusszantás mindenkinek! (1997)

Kossuth-díj (1998)

Rádiókabaré '99 (1999)

Rádiókabaré 2000 (2000)

Gondolj Apádra (2000)

1400. (2000)

Napsugaras jó éjszakát! (2002)

Hegedűs a háztetőn (a musical dalai, felvétel: 1984) (2003)

Felmegyek hozzád Zenés összeállítás 1. (2004)

Gondolj apádra! Zenés összeállítás 2. (2005)

Filmfelvételek

Bicska Maxi klip (Kurt Weill és Bertold Brecht - Koldusopera (részlet)) (1966)

Armstrong-paródia (1968)

Hofi–Koós show (1969)

Frédi és Béni (1971)

Rózsa Sándor-paródia (1971 szilveszter)

Odüsszeusz (1972)

Rhoda Scott-paródia (1973)

A luk (1973)

Mi a helyzet a gyalogosokkal? (Kádár paródia - 1974)

Iván Kozirev öntőmunkás elbeszélése arról, hogyan költözött új lakásba (1975)

Építem a csatornámat (1975)

Még mindig aktuális (1976)

Kutatjuk a közvéleményt (1977)

Ki fog gólt lőni? (részlet a Hofi–Koós showból) (1978)

Hófehérke (Felmegyek hozzád vasárnap délben) (1979)

Tiszta őrültek háza (1980)

Meggyúrtuk Hofit (1981)

Nevezz csak Cucinak! (1982)

Menczel János – Mariska néni (1984)

Temetném a munkát (1984)

Gondolj apádra (1984 Szilveszter)

Pia nista – Koncert (1985)

Élelem bére (1988)

Hofi-szilveszter (1991)

1996 (1996)

Kitüntetései

1970 január havában a Magyar Rádió nívódíjban részesítette.

1970 áprilisában a kabaréművészetben nyújtott alakításáért Jászai Mari-díjat vehetett át.

1972-ben az ifjúság körében végzett kiemelkedő kulturális tevékenységéért a KISZ Budapesti Bizottságától emlékplakettet kapott.

1973 januárjában ismét megkapta a Magyar Rádió nívódíját.

A kabaré műfajban elért eredményeiért másodszor is Jászai Mari-díjat kapott.

1974 januárjában a Magyar Televízió elnöke nívódíjban részesítette.

1975. február 22-én a Magyar Rádió és Televízió elnökének nívódíját vehette át.

1976-ban a Magyar Rádió nívódíjjal tüntette ki.

1977-ben a Magyar Televízió elnökségének nívódíja a Még mindig aktuális című műsorért.

Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntetést kapott.

A 10 éves Mikroszkóp Színpad jubileumi ünnepségén aranygyűrűt kapott.

1978-ban a Magyar Televízió elnökségének nívódíját kapta a Szilveszter '77 című műsoráért.

1979-ben a Magyar Rádió elnöksége a szatirikus és humoros műfaj terén végzett kiemelkedő munkájának elismeréseként Karinthy-gyűrűvel ajándékozta meg.

1985 áprilisában a Munka Érdemrend Aranyfokozatával tüntették ki.

1986 májusában a Koncert című produkcióért a Magyar Televízió nívódíját vette át.

Júniusban a veszprémi TV-fesztiválon a Koncert színész- és közönségdíjat kapott.

1987 januárjában a ’86. évi szilveszteri Rádiókabaréban elhangzott műsoráért nívódíjat kapott.

1988-ban a Magyar Rádió zenei főosztálya kiemelkedő színvonalú művészi teljesítményéért eMeRton-díjjal jutalmazta.

Áprilisban a szocialista kultúráért tett kimagasló érdemeinek elismeréseként A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címet kapta, és a tv leadta a Hoféliát.

1990 januárjában a Magyar Rádió elnökségének nívódíját kapta.

1991 májusában Szakszervezeti Művészeti Kulturális Díjat kapott.

1995-ben Déryné-díjjal tüntették ki, amit csak színésznők kaphatnak. Ő az egyetlen férfi, aki megkapta.

1996-ban Kőbánya díszpolgárává avatták.

60. születésnapja alkalmából – művészi pályája elismeréséül –, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta.

Bonbon-díjat kapott.

1997-ben örökös tag a Halhatatlanok Társulatában.

Áprilisban a Madách Kamara Színházban játszott Élelem bére eléri az 1100. előadást, ahol aranygyűrűvel ajándékozták meg.

1998-ban vette át Göncz Árpádtól, a Magyar Köztársaság elnökétől a Kossuth-díjat.

Áprilisban az Artisjus az év könnyűzenei produkciójáért Huszka Jenő-díjjal jutalmazta.

1999-ben újabb Bonbon-díjat kapott.

2000 februárjában a harmadik Bonbon-díjat vette át.

A közönség szavazata alapján elnyerte a „2000” magyar kitüntető címet.

A Demény Pál Alapítvány Kuratóriuma Demény Pál-emlékéremmel adományozta meg.

Októberben a Pro Cultura Urbis Közalapítványi díjat kapta meg. A Fővárosi Önkormányzat által alapított díjat 2002. január 17-én ünnepélyes keretek között vette át a Madách Kamarában.

Halála után megkapta a VI. kerülettől a díszpolgári címet.

2002-ben a főváros szobrot emelt neki a „Pesti Broadway”-n.

2004. december 28-án avatták fel a Mikroszkóp Színpad előtt Stremeny Géza szobrászművész „Színház” című bronzszobrát, melyet a köznyelv csak Hofi-szobornak nevez.